A Vértes 
Honnan is ered a 'Vértes' elnevezés? Lengyel Dénes: Régi magyar mondák című könyvében a Képes Krónikát hívja segítségül ennek magyarázatára.
András király kemény kézzel teremtett rendet az országban, a pogányságot megtörte, Szent István király igazságos törvényeit helyreállította. Keményen fogta az ország gyeplőjét, és bátran szembeszállt a császárral is.

 

 

 

 

Ekkor a német császár hadat kiáltott, és sok megrakott szekérrel, hadigépekkel, a Dunán meg hajókkal Magyarországot megtámadta. Lovassága már Székesfehérvár táján pusztított, hajói pedig Gebhardt püspök parancsnoksága alatt veszedelmesen közeledtek. A császár átkelt az erdőkön, elérkezett a badacsonyi hegyekhez, de a sereg nagy hiányt szenvedett mindenben, amíg ott elvonult. Eközben Gebhardt püspök a hajóhaddal Győrbe érkezett, és innen levelet küldött Henrik császárnak. A levélben megkérdezte, hol várjon a császárra. De Gebhardt püspök küldöncét András király kóborlói elfogták, és a király elé vezették.
A császár ezalatt hiába várta, hogy a hajókról élelmiszert kapjon, pedig a sereget már éhínség fenyegette. Ezenfelül a besenyők és a magyarok éjszakáról éjszakára minden módon zaklatták a németeket. Mérgezett nyíllal lőttek rájuk, és pányvákkal fogdosták el azokat, akik a sátrak között járkáltak.
Amikor a császár belátta, hogy helyzete reménytelen, követeket küldött András királyhoz és Béla herceghez, és békét kért tőlük.
András király és a herceg nem akarták a civódás magvát elhinteni, ezért békét kötöttek a császárral.
Ezután a király, a magyar királyok bőkezűségével, ötven óriási vizát küldött a császárnak. Küldött ezen felül kétezer szalonnát, ezer hatalmas ökröt, több kenyeret, mint amennyit elbírtak, és még hozzá juhot, szarvasmarhát meg bort hatalmas bőséggel.
A kiéhezett németek olyan falánk módon, olyan mohón vetették magukat az ételre, hogy sokan holtra ették magukat. Mások az ital vedelésétől pusztultak el.
A többiek a magyarok kegyelméből a halál torkából megszabadultak. Ezek minden felszerelésüket elhagyták: a sátrat, a pajzsot, a vértet elhajigálták, és úgy futottak Németországba, hogy hátra se néztek.
Azt a helyet, ahol a németek pajzsukat, vértjüket elhajítva megfutamodtak, mind a mai napig Vértes hegységnek nevezzük.

Valamikor régen (kb. 60 millió évvel ezelőtt) a hegység dolomitszigetként magasodott ki a környező őstengerből. Mélyedéseibe alumíniumtartalmú bauxit rakódott le, másutt tengeri csigák és kagylók millióiból mészkő keletkezett. A dolomit lepusztulásával jöttek létre a leszakadó hófehér sziklák és szurdokvölgyek. A mészköves részeken 32 barlang alakult ki. E geológiai sajátosságok eredményeképpen a déli lejtők szinte mediterrán jellegűek, míg a szurdokokban hűvös-nyirkos klíma alakulhatott ki.
Alacsony, sasbérces-árkos szerkezetû karsztos középhegység. A kisebb hegyközi medencék (Gánti-, Vérteskozmai-, Várgesztesi-, Csákberényi-) alapzatát kúpkarsztos, bauxittakarós peneplénmaradványok képezik (Gánt), amelyeket eocén ingressziós üledékek, mészkőtakarók óvtak meg a lepusztulástól; rajtuk harmadidőszaki üledékek települnek. Az alacsony fennsíkokat féligszáraz éghajlat alatt bepréselődött egykori torrens völgyrendszerek tagolják, csipkézik, amelyek hegység-előteri völgykijáratainál törmelék- és hordalékkúpok, laza hegylábfelszínek épültek (Csákvár). A fennsíkperemeken abráziós lépcsők őrződtek meg. Hipparion (háromujjú ősló)- leleteirõl híres a Báraczházi-barlang.
A Bakonyt és a Vértest a Móri-árok süllyedékrendszere választja el. Ennek alapzatában kúpkarsztos felső-kréta-eocén peneplénmaradványok ismerhetők fel harmadidőszaki durvatörmelékes üledékekkel fedve; a mai morfológiai képet a felső-pliocén-negyedidő-szaki felszínformálódás szabta meg kavicssapkás tanúhegyekkel, hosszanti, széles dombhátakkal, tagolt hegylábfelszínekkel, szőlőkultúrás, lankás hegylábi lejtőkkel.
 

A Vértesben rengeteg ritka növény- és állatfaj található. A fokozottan védett Fáni-völgy sziklafalain él a cifra kankalin. Ez a növényfaj igen kényes. Alhavasi faj, a sziklás környezetet és a napfényt kedveli, de egyben hűs, páradús levegőre is szüksége van. A hegység déli lejtőinek ritkasága az öves százlábú. Ez a vöröses páncélba öltözött rovar fél arasznyira is megnő, rágókarmának mérge fájó és elhúzódó gyulladást okoz. Egyébként hasznos, védett ízeltlábú. Érdekes tulajdonsága, hogy petéit egy hónapon át magához szorítva dajkálja, közben nem mozdul, nem is táplálkozik.

Csákvári volt Esterházy-kastély: az 1760-1765 között, Fellner Jakab tervei szerint épült kastélyt 1823-ban klasszicista stílusban építették át. Ma kórház és szanatórium.
Irodalomtörténeti ritkaság a Csákvár fölötti, Guba-hegyi Báraczházi-, más néven Esterházy-barlang bejárójánál lévő, kőbe vésett szöveg, mellyel egy római legionárius Diana istenasszony kegyébe ajánlja az üreget. A barlangból régészeti ritkaságok is előkerültek: ősi antilop- és szarvascsontok.

A hegység jelentős műemlékei a várak. Oroszlány közelében található az Oroszlánkő-romnak ismert XV. századi Csáki-vár, Pusztavám közelében a XIII. századi Gerencsér-vár, Tatabánya és Vértessomló között a XIV. századi Vitány-vár, Csókakőn pedig egy XII. századi vár maradványai láthatók.
Csókakő vára: a mintegy 100 lakosú kis település szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos várát a XII. század második felében építtette a Csák-nemzetség. A XVIII. században pusztult el, azóta romjai láthatók csupán.
Várgesztesi vár: a települést 1231-ben, a várat 1326-ban említik először oklevelek. A vár tagja volt a Neszmély - Tata - Vitány - Gesztes - Oroszlánkő - Gerencsér - Csókakő védelmi vonalnak. Sokáig királyi vadászkastélyként működött. A törökök 1588-1605 között megszállva tartották. A török kiűzése után a falu virágzásnak indult, a vár viszont lakhatatlanná lett és állapota folyamatosan romlott. A XVII. századtól 1945-ig az Esterházy család kezébe került a vár és a hozzá tartozó birtok. Ez idő alatt nem pusztult le teljesen, de a II. világháború tovább rontott az állapotán. Felújítására 1960-1963 között került sor.

A Vértes a színhelye Vörösmarty Mihály 'Szép Ilonka' című versének.
A Vitány-vár közelében van az a Szép Ilonka-forrás, ahol - Vörösmarty verse szerint - az álruhás Mátyás király hosszú, méla lesben ült, s várt 'felajzott nyílra gyors vadat'.

Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka (részlet)

A vadász ül hosszú méla lesben,
Vár felajzott nyílra gyors vadat,
S mind fölebb és mindig fényesebben
A serény nap dél felé mutat.
Hasztalan vár; Vértes belsejében
Nyugszik a vad hűs forrás tövében.

A vadász még lesben ül sokáig,
Alkonyattól vár szerencsejelt:
Vár feszűlten a nap áldozatáig,
S ím a várt szerencse megjelent:
Ah de nem vad, könnyű kis pillangó
S szép sugár leány, röpteként csapongó.

"Tarka lepke, szép arany pillangó!
Lepj meg engem, szállj rám kis madár;
Vagy vezess el, merre vagy szállandó,
Ahol a nap nyúgodóba jár."
Szól s iramlik, s mint az őz futása,
Könnyű s játszi a lány illanása.

"Istenemre!" szóla felszökelve
A vadász:"ez már királyi vad!"
És legottan, minden mást feledve,
Hévvel a lány nyomdokán halad.
Ő a lányért, lány a pillangóért,
Verseneznek tündér kedvtelésért.

"Megvagy!" így szól a leány örömmel,
Elfogván a szállangó lepét;
"Megvagy!" így szólt a vadász, gyönyörrel
A leányra nyújtva jobb kezét;
S rezzent kézből kis pillangó elszáll;
A leány rab szép szem sugaránál.


A Vértes - Tájvédelmi körzet központjának címe: 8083 Csákvár, Széchenyi u. 1. Pf. 32.
 


SZÁRLIGET

Szárliget a II. világháború előtt alakult. Nyugdíjas bányászok vásároltak a mai település területén telkeket, és építettek itt házakat. 1920-1930 között hadirokkantak és árvák lakásépítésre alkalmas területet kaptak itt kárpótlásul háborús szenvedéseikért. A mai Árpád, István, Deák és Baross utcák helyén 300 négyszögöles területeket birtokolhattak.
Ma több mint 2100 fő lakóinak a száma. Korábban mint Szár társközségeként funkcionált.

Szárliget 1989-ben kapott önállóságot. A település a Budapest-Bécs közötti vasútvonal két oldalára épült. Az ivóvíz-, a gáz- és a telefonvezeték 1990 óta működik.
A lakosság aktív része Tatabányán dolgozik. A fiatalok odajárnak középiskolába, és ma a két település között az autóbusz-közlekedés kiváló.

A Tatai-árok a Vértes keleti lábánál (hasonlóan a Móri-árokhoz nyugaton) a közlekedési átjáróban futó római utak mellett római kori települések sorának adott helyet. A megyehatár közelében, nem messze Tornyótól, II-IV. század közötti települések maradványait ismerjük. A másik település az Ágacska-hegy határrészein található több épülettel és kemencével.


Szárliget a Vértes és a Gerecse hegységek lábainál helyezkedik el. A térség ősidőktől fogva lakott. Az 1867-es kiegyezést követően indult fejlődésnek a bányászat és az ipar. Az igazán gyors haladás az 1945 utáni fejlesztéseknek volt köszönhető.
 

Nagytétényi SE. Túrabot Természetjáró Szakosztály,  1225 Angeli út 64.   

további elérhetőségeink