A kullancs, és a betegségek megelőzése

                             
 


Magyarországon kb. 20 féle kullancs él, de nem mindegyik terjeszt az emberre is veszélyes betegséget (és amelyik igen, az sem mindig fertőzött). A kullancs a tölgyerdőket és az árnyékos helyeket kedveli, az erdő aljnövényzetében, a bozótosokban tartózkodik a legszívesebben. Előfordulhat a kertekben is!

Mivel a kullancs a háziállatokat és az embert egyaránt megbetegítheti, minden kirándulás (és a szabadban töltött nap) után alaposan át kell vizsgálni az egész testfelületet. A kullancsot azonnal el kell távolítani. (Az agyvelőgyulladás szempontjából 4-6 óra, a Lyme-betegség szempontjából 24 óra számít biztonságos időnek.)
Legegyszerűbb módja az, ha körömmel vagy csipesszel megfogjuk és kitépjük a bőrből. Vigyázni kell, hogy ne nyomjuk szét a potrohát, akkor ugyanis a kullancs béltartalma bekerül a szervezetünkbe. Ugyanezért nem szabad tekergetni vagy bezsírozni sem: ez öklendezésre készteti az állatot, és a fertőzött váladék bejut a szervezetünkbe. Ha véletlenül beszakad a feje (és ez valójában nem is a feje, hanem az állkapcsa), az nem akkora baj: néhány nap múlva általában magától is kilökődik. Ha nem, el kell távolítani, mert gyulladást okozhat, de fertőzést már nem terjeszt.

A kullancs által terjesztett betegségek:

Az emberre különösen a következő betegségek veszélyesek:

Agyvelőgyulladás (az oltás véd ellene)
Lyme-kór
Tibola
Barbesiosis
Ehrlichiosis
Visszatérő láz
Q-láz
egyéb betegségek
(Magyarországon nem fordulnak elő)


Az agyvelőgyulladás kezdeti tünetei a magas láz, az étvágytalanság, a levertség, és a fejfájás. Ezek a tünetek a csípés után egy-két héten belül jelentkeznek és hamarosan általában kezelés nélkül is elmúlnak. Az esetek egy részében azonban (kb. minden 10-ből 1-2 beteg) a csípés után 2-4 hét múlva újra magas láz, fejfájás, szédülés, hányás, aluszékonyság következik. Megbénulhatnak a végtagok és a légzésért felelős izmok is, valamint epilepsziára emlékeztető görcsök következhetnek be. A betegség nagyon ritkán halálos is lehet, az esetek kb. 95 %-ában nyom nélkül gyógyul.

A Lyme-kórt egy baktérium okozza, a betegség nagyon hosszú ideig is elhúzódhat. Kezdetben, a kullancs csípése után néhány nappal egy piros, körkörös, gyűrű alakú folt jelenik meg a bőrön, ami aztán magától elmúlik. A betegséget nem könnyű megállapítani, de kezelni kell, mert ha krónikussá válik, ízületi gyulladást, (akár részleges mozgásképtelenséget is), arcidegbénulást, idegrendszeri panaszokat, memóriazavart, szívizomgyulladást stb. okozhat és nagyon komoly fájdalommal jár. Antibiotikumokkal kezelik, de a terápia évekig is tarthat.
A krónikus Lyme-betegségről még nem tudnak mindent, sőt pontosan körülírni sem tudják, mert a lehető legkülönbözőbb tünetekkel járhat együtt.

A tibolát (kullancs szállította nyirokcsomó-bántalom) nem ugyanaz a fajta kullancs terjeszti, mint a Lyme-kórt. Ez elsősorban nem a lágy részeket (hónalj, ágyék, térdhajlat stb) hanem a hajas fejbőrt kedveli, oda fúrja be magát. Pár napos lappangási idő után (kb 8-10 nap) jelennek meg a tünetek: rossz közérzet, fáradékonyság, hidegrázás, izzadás, valamint fej-, ízület- és izomfájás. A csípés közelében megduzzadnak a nyirokcsomók, a csípés helyén pedig megjelenhet egy hólyag, aminek az elmúlása után az érintett területről kihullhat a haj (és nem is biztos, hogy visszanő). A betegség antibiotikummal kezelhető, szövődménye valószínüleg nincs.

A Barbesiosist a Barbesia nevű parazita okozza. Ugyanazok a kullancsok terjesztik, mint a Lyme-kórt. Magas lázzal, fejfájással, fáradtsággal jár, a vizelet sötétbarnára színeződhet. A betegség lépmegnagyobbodást és vérszegénységet okoz (a vörösvérsejteket károsítja), tünetei között szerepel az erős éjszakai izzadás is. A tünetek többnyire maguktól is megszűnnek.
Fontos tudni, hogy a barbesiosist, mivel meglehetősen ritka, nem mindig ismerik fel, noha szakirodalmi adatok szerint minden 10. Lyme-kóros beteg fertőződik ezzel a betegséggel is.

Az Ehrlichiosist egy baktérium okozza és ugyanazok a kullancsok terjesztik, mint aLyme-kórt és a barbesiosist (ezért a 3-as fertőzés is előfordul). A lappangási idő 1 nap és 3 hét között van. A betegség tünetei: magas láz, izom- és izületi fájdalmak, izomgörcs vagy merevség, fejfájás, izzadás, hányás és idegrendszeri zavarok. A betegség miatt csökkenhet a fehérvérsejtek és a vérlemezkék száma és emelkedhet a májenzimek szintje. Nagyon ritkán (kb. az esetek 2%-a) halálos is lehet. Ezt a betegséget is antibiotikumokkal kezelik (minél korábban felismerik, annál hatékonyabb a kezelés), de másfélék hatásosak rá, mint a Lyme-kórra.
Akárcsak a barbesiosist, ezt sem mindig könnyű diagnosztizálni (mert ritka és nem feltétlenül gyanakszanak rá), de a szakirodalom szerint 100 Lyme-kóros beteg közül 17 ebben a betegségben is szenved.

A visszatérő lázat sem könnyű diagnosztizálni, mert sok más betegséggel (akár a Lyme-kórral is) összetéveszthető. Tünetei: hidegrázás, magas láz, fejfájás, hányás, izom- és izületi fájdalom. Várandós nőknél vetélést okozhat. Antibiotikumokkal kezelhető.

A Q-láz tünetei hasonlóak az előző betegségekhez, illetve sok más betegséghez is, ezért sokszor nincs pontos diagnózis. A tünetek: magas láz, izomfájdalmak, fejfájás, torokgyulladás és köhögés. Antibiotikumokkal kezelhető.

Az oltás

Az oltás csak az agyvelőgyulladás ellen véd és egy éves kortól kaphatják a gyerekek. A nyári időszakban az első oltást 2 hét múlva követi a második, ezt pedig két hét múlva a harmadik (gyorsított oltási rend), télen viszont az elsőt egy-három hónap múlva a második. Mindkét esetben az oltást az utolsó után kb. 1 évvel meg kell ismételni. Körülbelül három évig véd, utána ismételni kell.

    
A kullancs által okozott agyvelőgyulladás szempontjából
veszélyeztetett területek (pirossal jelölve)



Jó tanácsok túrázóknak:

Magyarországon kb. harminc kullancs faj él. Közülük sok csak kifejezetten állatok vérét szívja, némely faj azonban az emberi bőrbe is befúrja magát. A kullancs a pókszabásúak osztályába tartozik, négy pár lába van, törzse pedig fejtorból és potrohból áll. A potrohát csak felülről borítja egy parányi kitin lapocska, ily módon vérszívás közben a potroh az eredeti méretének ötvenszeresére képes kitágulni.
A kullancs a néphiedelemmel ellentétben nem a fákról ugrik az ember nyakába, hanem a fűben, bokrok alacsony ágain tanyázik és az arra bóklászó állatok szőrébe vagy az ember ruhájába akaszkodik.
A kullancs nem szereti a fényt, ezért a ruha alá próbál bebújni és ott is a lágyabb bőrrészekbe fúrja be magát. Az ágyék, a hónalj, a térdhajlat és a törzs a legkedveltebb helyek. Nem szabad megfeledkeznünk a hajas fejbőrről sem, ami szintén gyakori előfordulási helye. Maga a csípés nem fáj, mert a kullancs nyálában véralvadásgátló és érzéstelenítő anyag van.
A kerékpáros több szempontból is szerencsésebb, mint a gyalogos turista, egyrészt utakon, ösvényeken jár, ritkán gázol bele a nagy fűbe, ahol több a kullancs. Másrészt tekerés közben az ágyékrész állandóan mozog és ezt nem szeretik a kullancsok. Ugyanúgy a feje is védett valamelyest, ha izzad, mint a ló és még sisak is billeg rajta.
Az esetek többségében viszketést érzünk a csípés helyén. Ha már harmadszor vakarjuk meg az oldalunkat ugyanott, vegyük a fáradtságot és álljunk meg egy pillanatra megnézni.



 

Nagytétényi SE. Túrabot Természetjáró Szakosztály,  1225 Angeli út 64.   

további elérhetőségeink