A Holdvilágárok

Lat N 47° 40.518'
Long E 18° 58.394'
Magasság : 362 m

 

A Holdvilág-árok, a Pilis legromantikusabb helyeinek egyike. A környéken három ehhez hasonló nehéz terep létezik: a Vasas szakadék, a Rám-szakadék, és a Zsivány barlang.

Igen nehéz és néhol nem veszélytelen mászás után tudunk csak végig mászni rajta. Például leereszkedni az úgynevezett Meteor-létrán lehet csak az árokba. (Lásd a képet)

Sajnos nem emlékszem az időpontra, és a neten sem tudtam fellelni idevágó adatokat, de a nyolcvanas években az árokból kivezető patak sodort el egy heves eső után egy főleg iskolásokból álló csoportot.

A terület és környéke több misztikus eredetű történet kiinduló pontja, többek között Árpád fejedelem sírját is keresték már itt.
Tény, hogy a
Weiszlich-barlang ( Remete-barlang, Holdvilágárok barlangja) régészeti leletekben gazdag, még aranyat is kerestek ezen a helyen, de a fejedelmi temetkezési helyről szóló teóriák mai napig nem kaptak bizonyosságot.

Mindenesetre pár évvel ezelőtt a Szörényi Levente által finanszírozott feltárás egy hét után eredményezett csontokat és ólom meg vas, és szenes kő maradványokat ami egyértelműen emberi kéz munkájára utal. De a sokak által odaképzelt ősmagyar temetkezési helynek nyoma sem volt.

 

A HOLDVILÁG-ÁROK REJTÉLYE

Pomáztól északnyugatra, mintegy 6 kilométer távolságra a Pilisi Tájvédelmi Körzet délkeleti csücskében emelkedik a Nagy Csikóvár a maga 556 méteres magasságával. Déli lejtőjén vannak a "Tólakok" a jégkorszakból visszamaradt növényritkaságaikkal, és ott húzódik a Holdvilág-árok.

A Dera-patak és a Csikóvár közötti vadonban, a Holdvilágárok "...fejedelmi temetkezési hely volt. Itt kell keresni Árpád fejedelem sírját" - vallotta Sashegyi Sándor, a pomázi hajófűtőből szorgos tanulással lett nagy tekintélyű régészkutató. Ezt a megállapítását Sashegyi Anonymus gesztájára alapozta: "Árpád fejedelem 907-ben halt meg, és annak a kis pataknak a forrása mellett temették el, ahol később a magyarok megtérésük után megalapították Fehéregyházát."

Árpád vagy egy zsivány?

Nagy erőfeszítéssel és áldozattal az 1939-es év folyamán Sashegyi Sándor egy hatalmas faragott sziklafalat tárt fel. A leomlott óriáskövek alól egyebek között egy kehelytartó sírszobornak a töredéke, szarvas- és lócsontok kerültek elő, valamint egy 65 év körüli asszonynak a csontváza, közelében egy méregpohárral - ez egy napraforgó szirmaihoz hasonlító perzsa kristálykehely. (Ezek a felbecsülhetetlen értékű leletek, sajnos, a háború alatt eltűntek a Nemzeti Múzeumból.)

Azokat az újabb ásatásokat, amelyeket az 1940-es évek elején ugyancsak Sashegyi Sándor kezdett el, a Magyar Tudományos Akadémia régészeti kutatócsoportja folytatta és irányította. E munkának az volt a célja, hogy olyan új leleteket, sírkamrákat és föld alatti helyiségeket tárjanak fel, amelyek kiegészítik és megerősítik az előző ásatások eredményeit. A kutatómunka irányításával dr. Erdélyi Istvánt bízták meg. A második világháború miatt azonban hamarosan megszakadt a feltárás.

Kaptárfülke és egy temetkezésre utaló kereszt jele a falba vésve. A barlang bejárata előtt folyó ásatások az 1940-es években

Aztán 1960-ban több újabb középkori lelet és három rovásírásos kő került felszínre. Ezek nem hagytak kétséget afelől, hogy a Holdvilág-árokban középkori település volt. Az a föltevés azonban, hogy itt állott valaha Fehéregyháza, egyelőre nem igazolódott.

A nagy sziklafalon, ahol Sashegyi a fejedelmi sírt kereste, jól látszanak különféle vésések, faragások nyomai. Több helyen láthatók úgynevezett kaptárfülkék, amelyek hamvasztásos temetésre utalnak. A fal jobb oldalán egy - ismeretlen rendeltetésű - kerek lyuk látható; mellette magyar típusú szablyát ábrázoló vésetet fedeztek föl.

A legérdekesebb az a sziklafalba vájt háromszög alakú bejárattal és lépcsős lejárattal bíró barlangszerű folyosó, amelynek végében egy valóban sírhelyhez hasonlítható terem van kialakítva, a bejárattól számítva mintegy 5-6 méter mélységben. Innen egy kürtő nyílik a felszínre. Ez lenne Árpád sírkamrája? Lehetséges. Akadnak azonban más elképzelések is! Egy néphagyomány szerint az üreget egy Weiszlich nevű zsivány (betyár) búvóhelyül készítette a maga és rablótársai számára (bizonyos turistatérképeken Weiszlich-barlang néven van feltüntetve).

Aranyat sejtve

Mindezt a Holdvilág-árok felső szakaszában lévő vízesés fölötti területen találták. Közvetlenül a vízesés aljában, baloldalt egy vízszintes folyosó a sziklafal belsejébe vezet, amelyet hajdanán arany után kutatva alakítottak ki. Aranyat azonban nem találtak.

Közel a sziklasír bejáratához, az L alakú kutatóárokban tűzhely maradványaira bukkantak. A régészek szerint ezek valószínűleg a honfoglalás kori rétegeknél régebbiek. Ám a teljes bizonyossághoz újabb pontos vizsgálatokra van szükség. Sajnos, a kutatásokat pénzhiány miatt a hatvanas években nem tudták folytatni. Továbbra is nyitva marad a kérdés: hol van Árpád fejedelem sírja?

De most térjünk vissza a mai időbe! A Holdvilág-árok természetes bejárata Kiskovácsipuszta mellett van, ám a szurdok végigjárása csak száraz, szép időben ajánlatos, egyébként - az esős időben csúszós. meg amúgyis omladékos kövek miatt - veszélyes vállalkozás. A vízesés mellett álló létrán felkapaszkodva utunkat az ugyancsak szép, de nehezen bejárható Salabasina-árokban folytathatjuk. Ez innen nyugatra, a Holdvilág- árokkal párhuzamosan halad. Vagy a Holdvilág-árokból kikanyarodva és a jelzett turistaúton folytatva utunkat, megpihenhetünk a "Tólakok"-nak, e vadregényes, tavasztól őszig virágpompában tündöklő kis tavacskáknak a partján. Tavasszal különösen szép látvány a sok fűzbarka a kisebbik tó közepén. Onnan a Gyopár-forrás érintésével térhetünk vissza Pomázra.


KÖNYVAJÁNLÓ:

Sashegyi Sándor

Holdvilágárok Holtvilágárok 

( Betemetett magyar múlt)
Egy különleges ember,különleges törekvése, a magyar múlt emlékeinek torzítatlan megmutatása, a pilisi Holdvilágárok rejtélyes története. 980 Ft 80 oldal

"A kis csapat tagjai a mázsás kövek tetején ültek. Elégedetten szemlélték a körbefutó, magas sziklafalakat, az egykori vízesés helyét, hol simára csiszolódott a sziklaperem, mellette a jó húsz méteres vaslétrát, melyen az imént ereszkedtek le. Néhányan még mosolyogtak azon a fiatalemberen, aki egy kötéllel testéhez kötözte kutyáját, úgy mászott fel vele a magasba. No, ne yorkshire terrierre gondoljunk, azt zsebre is rakhatta volna, hanem olyan farkaskutyaformára. Jól esett a pihenés. Sok kilométert gyalogoltak már aznap, a Kőhegyi turistaháztól indulva, kitérőkkel a Bölcső-hegy és a Nagy-Csikóvár felé. Fényképek készültek, előkerült az enni-inni való, beszélgettek. Csend és félhomály borította az öblösen kiszélesedő mély árok ezen részét. A napfény csak itt-ott talál magának utat a Pilis e titkokkal teli zugába. De hol is vagyunk? Szörényi Levente így ír erről: "Különös, de sokak számára ismeretlenül cseng ez az elnevezés, földrajzi elhelyezkedését illetően mindenképpen. Mások izgalmasan szép kirándulóhelyként tartják számon... Aztán létezik egy meghatározhatatlan nagyságú társadalmi réteg, egy különös társaság, amelynek csak kisebb csoportjai tudnak egymásról, tartanak személyes kapcsolatot, mégis lényegében azonos gondolatokat, érzéseket táplálnak magukban e név hallatán: HOLDVILÁGÁROK... Kevés olyan hely van szűken vett hazánkban az érintetlen természeti környezetben, amelyet ilyen kitartóan faggatnának elsősorban spirituális értelemben, mint a Pilis, és különösen annak Pomáz fölötti része."

            Ősi kultuszhely - tudatja tömören a turistatérkép. Kereszténység előtti, ősi hitvilágunk kultikus helyeként tartja számon az emlékezet. Talán itt temették el Árpád fejedelmet. Anonymustól tudjuk: "Árpád vezér is elköltözött ebből a világból. Tisztességgel temették őt el egy kis folyónak a forrása felett, amely kőmederben folyik alá Attila városába." Kézai Simon mást is mond: "... a hunok csendes éjszaka a Dunán Sicambriánál tömlőkön átkelének, és Macrinus és Ditrik seregét... kegyetlenül öldöklék". A csatában mindkét fél nagy veszteségeket szenvedett, de az ellenség elmenekült. A harcban Keve kapitány is elesett, kit "... az országút mellett, hol kőbálvány van felállítva, scytha módon ünnepélyesen eltemették...". Később erre a helyre temették Béla, Réva és Kadocsa hun kapitányokat is. Attila menyegzőjéről, haláláról és temetéséről szóló fejezetet pedig azzal zárja, hogy "S eltemették őt a föntebb említett helyen, Béla, Kadocsa s a többi kapitányok mellé".

Pilis, Holdvilágárok, Pomáz. Valóban ez lenne AZ a hely? A kőmeder, a Holdvilágárok önmagáért beszél. Csak végig kell sétálni rajta. Felső részén már nem folyik víz, elterelték a patakot a természet erői. De aztán visszatalál, keresztülfolyik Pomázon, azon a településen, melyet írásos emlékeink Etczelburgnak, Attila városának, Sicambriának és Budának említenek. Pomáz határában gyönyörű emlékmű, a "Születő fény háza" hirdeti azt a helyet, ahol Attila, majd később Árpád magyarjai átkeltek a Dunán.

"És mit mond az ásó?" - teszi fel a kérdést Szörényi Levente. "Sajnos ritkán szól és azt is rendkívül szűkszavúan hozza tudomásunkra." Folytak ásatások a Holdvilágárokban és környékén 1962 és 1981 között több alkalommal is, sajnos kevés eredménnyel. Sashegyi Sándor (1900-1958) pomázi amatőr régész egész életét a Pilis kutatásának szentelte. Számtalan felfedezés, rom feltárása fűződik nevéhez. 1941-ben maga is végzett ásatásokat a Holdvilágárokban. Árpád sírját azonban nem sikerült megtalálnia. Leleteinek egy része a Magyar Nemzeti Múzeumba került. Több ezer oldalnyi kéziratos anyagából eddig nagyon kevés jelent meg nyomtatásban.

A vidék csodálatos. A Pilisben egészen különlegesek az arányok. Csupa meglepetés. A Vasas-szakadék vagy a Cseresznyés-árok meghökkentő és lenyűgöző látványt nyújtanak. És lépten-nyomon elénk tárul a múlt. Őstörténetünk, ősi vallásunk színhelyei. De a későbbi századok történései is megelevenednek. Hiszen itt állt az a vadászkastély, ahol 1213-ban II. Endre feleségét, Gertrúdot meggyilkolták a lázadó urak. Holttestét a közeli Pilisszentkereszt mellett található ciszterci kolostorban temették el. Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a thébai remete Szent Pál nevét és szellemiségét hordozó pálosok kolostort építettek a Holdvilágárok bejáratánál.

A kis csapat tagjai a mázsás kövek tetején ültek. A körbefutó, magas sziklafalak gyűrűjében figyelmesen hallgatták a történeteket. Az erdő, a természet és a lélek hangjai egymásra találtak. Semmi nem zavarta ezt az állapotot. A világ nagyon távolinak tűnt. A mobiltelefonok sem csörögtek. Itt másfajta erőtér uralkodott. Ezen a helyen, ahol talán Árpád fejedelem nyugszik, halála után 1094 évvel diákok jártak, a pécsi Árpád Fejedelem Gimnázium diákjai."

 

Nagytétényi SE. Túrabot Természetjáró Szakosztály,  1225 Angeli út 64.   

további elérhetőségeink