A libanoni cédrus

Lat N 47° 32.175'
Long E 18° 59.125'
Magasság : 237 m

 

Az áprilisi kirándulásunk egyik érdekes pontja lesz a Budapesten található egyetlen libanoni cédrus fa.
Egy pár érdekesség erről a fáról:

 

Kevésbé közismert, hogy Közép-Európa egyik legidősebb cédrusa Budapesten található. Magyarországon ennél idősebb példány csak 2 van, az egyik az alcsúti Arborétumban, a másik a soproni Lőverekben. 12 méteres átmérőjű koronája különösen télen látványos, amikor a környezetében levő lombhullató fák kopaszak.

120-150 éves kora ellenére gyereknek számít, mert a cédrusok 2000-3000 évig is elélnek, s csak 40-50 éves koruktól jelennek meg az 5-10 cm nagyságú tobozok. Fája értékes mert tartós és jól megmunkálható, az egyiptomi múmiakoporsókat is libanoni cédrusból készítették. Magassága több mint 12 méter, törzskerülete pedig közel három méter. A telek, amelyen áll, egykor Fedák Sári villájának parkjához tartozott. A jellegzetes, vízszintesen hosszan elnyúló ágainak köszönhető látványos megjelenése, kultúrtörténeti jelentősége, ritkasága valamint idős kora miatt kiemelkedő tájképi értékkel rendelkezik.

Cedrus libani

Libanoni cédrus

A 40 m magasra megnövő libanoni cédrus fiatal példányai kúposak, kora előrehaladtával koronája kiterül és szélesen ellaposodik. Az oszlop alakú törzs már a tövénél elágazó, ott elérheti a 2,5 m vastagságot. A kéreg először sima szürke, később korosodva sötétebb és hosszbarázdás lesz. Az első éves ágak meredeken felfelé nőnek, de csúcsuk kissé lehajlik. Az alattuk csatlakozó ágak vízszintesen, szélesen szétterülnek. Az 1-3,5 cm hosszú tűk merevek, egyenesek vagy görbültek, kihegyesedők. A hosszúhajtásokon a magános tűk szórtak, a törpehajtásokon 20-36 tagú csokrokban fejlődnek. A porzós, 4-5 cm hosszú, hengeres, felálló toboz eleinte világoszöld, a termős toboz rövid kocsányos, zöld, mindkettő ősszel megbarnul. Az érett toboz 8-12 cm hosszú és 3-6 cm vastag, csúcsa lekerekített. Felálló helyzetben fejlődik, éréskor leválnak a tobozpikkelyek, és csak a csupasz tengely marad meg a hajtáson. A magokon szárnyas függelékek vannak.

Eredet: a Földközi-tenger medencéjétől keletre fekvő területek (Taurus-hegység, Törökország déli része, Szíria hegységei és Libanon).

Ökológia: eredeti élőhelyén a libanoni cédrus a hűvös hegyvidéki éghajlatot kedveli. Főleg a sziklás, meszes talajokon található, az északi lejtőkön 1300 és 3000 m tengerszint feletti magasságok között, ahol télen sok a hó, és nyáron nagy a szárazság. Állományai nyílt, ritkás erdők, kevés cserjével, jegenyefenyővel és más fenyőkkel elegyesen, főként borókafajokkal (Juniperus excelsa).

Felhasználás: évszázadokkal ezelőtt még nagy cédruserdőségek borították a Közép­Kelet hegyvidékeit. Akkor a cédrus a legismertebb, legelterjedtebb fa volt. Gyantában gazdag fáját szilárdsága és ellenálló képessége miatt nagyra értékelték. Sajnálatosan ezeket az állományokat a rablógazdálkodás tönkretette, számukat áreájukban néhány száz példányra szűkítette. A 17. sz. elejétől kezdve a látványos libanoni cédrust az európai kertekbe is telepítik.

 


 

Csontváry Kosztka Tivadar:  Magányos cédrus

A megfoghatatlan szépségű, ugyanakkor időtlen és univerzális szimbólumokkal telitett festmény az egyetemes művészettörténet egyszeri csodája. Az újabb kutatások kimutatták, hogy szimbolikájában a magyarok eredetéről és hitvilágáról, a keleti kultúrákkal való kapcsolatáról kialakított nézetei keveredtek a világmindenséget jelképező életfa ősi mítoszával és a festő önportréjával - valamint sok egyéb feltételezett mondanivalóval. Szimbólumrendszere nem öncélú tartalmakat szolgál, hanem saját korához szóló üzenetet hordoz. A festő egyik írása is erre utal: "a gondviselés nem pihent, megfestette velem a libanoni öt-hat-ezer éves cédrusfát, melynek egyik ága kardot ránt s fenyegeti a világot".
A múlt században több gondolkodónál és művésznél felmerült apokaliptikus vízió az emberi civilizáció végét jelentő kataklizmákról Csontváry feljegyzéseiben is megjelent, ezért ostorozta megszállottan kora romlottságát és kulturálatlanságát. Szerinte csak olyan zsenik menthetik meg a világot, mint õ maga, ezért is fájt neki kora értetlensége. A sebzett művészt is megszemélyesítő fa életképessége átvitt értelemben a művészet hatalmas erejét és örökkévalóságát is hirdeti. A képi életre keltés mágiáját az általa alkalmazott színdinamikával, a világításbeli fokozatok és a színbeli totalitás előtte sohasem tapasztalt gazdagságával vélte elérni. A festmény tartalmi mélységeinek maradéktalan kifejezésére olyan tökéletes szín-, forma- és vonalrendszert hozott létre, mely a nézőt a legmagasabbrendű teremtőerő megértéséhez vezeti.

 

Nagytétényi SE. Túrabot Természetjáró Szakosztály,  1225 Angeli út 64.   

további elérhetőségeink