Élmények – képek

Ezen az oldalon az egyes kirándulásainkról olvashatsz beszámolókat. A címekre kattintva további fényképeket nézhetsz meg! Ha van kedved, akkor oszd meg velünk Te is az élményeidet!

2018.02.04 VVV – Vértes

Ismét nagy mázlink volt… míg egy nappal korábban hideg szél és havaseső áztatta a fővárost és környékét, úgy az első túránkon gyönyörű napsütés várt minket a Vértesben. Csákvár széléről indulva először a Haraszt-hegyi tanösvényre látogattunk. Útközben a Kőlik-hasadékot megmászták a bátor vállalkozó szellemű túratársak, majd felkapaszkodtunk a Kerek-hegyre és a Lóállás-tetőre. Megállapítottuk, hogy még februárban, a kopár téli időszakban is gyönyörű tud lenni az erdő, a magaslati pontokról pedig ilyenkor is csodaszép a kilátás. A Haraszt-hegy után visszatértünk a parkolóba, majd kényelmesen átsétáltunk Gántra. A földtani parkot és a múzeumot a mi kedvünkért nyitották ki (szerencsére meghaladtuk a min.10 fős létszámot), mert a hivatalos nyitvatartása március 15-től lenne. Bóklásztunk a Marshoz hasonló “sci-fi díszletek” között, majd a napunk végén elköszöntünk a bauxitbányától, és hazafelé vettük az irányt. A túra sikeres lebonyolításáért köszönjük Janinak és Józsi bácsinak a közreműködését.

Mindenkinek köszönjük, hogy velünk tartottatok!

Létszám: 11 fő

Megtett táv: 13 km

Képeink a címre kattintva, Edit képei pedig itt láthatók!

 

2018.01.20 Túrabotos Klubdélután

Ismét eltelt egy év, de ez egy következő lehetőségekkel teli évadot indít újra. Szombaton délután szép számmal gyűltünk össze az autósiskolában, ezért sok házi és bolti finomságot hoztunk össze – bár jó része el sem fogyott. Átbeszéltük az elmúlt évet, összegeztük a tényeket és elénekeltük többször is a (végre összeszedett) túrabotos indulót. Megnéztünk régi és ősrégi képeket, megállapítottuk újra, hogy repül az idő… Az elmúlt években sajnos kimaradtak a korábban minden évben átadott jutalmak, de ettől az évtől ezt a szokásunkat ismét szeretnénk folytatni. Kiosztottuk a legtöbbet túrázók között az ajándékokat. 1.hely (döntetlen): Majtényi Ági és Kemény Lajos, 2.hely: Henz János, 3. hely: Svélecz Betti. Palanek Józsi bácsinak is átadtunk egy korábbi túratáboros pólót, valamint ismét kiosztottunk minden résztvevőnek Túrabotos jelvényeket. Sok ötletet és javaslatot kaptunk erre az évre, amely az elhangzottak alapján nagyon izgalmasnak ígérkezik. A Henz családot ismét egy kenutúra megtartására, Mező Pali túravezető társunkat pedig egy rejtelmes vértesi túravezetésre kértük fel. A javaslatok alapján január végén-február elején áll össze az éves túraterv. Addig is kérjük türelmeteket! Köszönjük, hogy eljöttetek!

Létszám: 17 fő

 

2017.12.08-10 OKT Mátra

Míg a városokban nem is gondolná az ember a szürke hétköznapokon, hogy december van és már javában tél, addig a hegyekben ezt igazán eszébe juttatja mindenkinek a természet. Így jártunk mi is ezen a hosszú hétvégénken, amikor Mátraházáról indulva 3 napig a hegyek közt voltunk. Első napon Mátraházáról Ágasvárig túráztunk, kb.25 cm hóban, ködben. Galyatetőn az új turista centrumban megpihentünk, melegedtünk. A felújított, díjnyertes kilátóból a tejfehér felhőben semmit nem lehetett látni. Gyors (már amennyire nagy hóban lehet gyorsan menni) léptekkel indultunk tovább, hogy délután még sötétedés előtt Ágasvárra érjünk a turistaházhoz. Nagyon örültünk, amikor megpillantottuk az ágasvári kapukat, majd indultunk két túratársunkért Mátrakeresztesre a buszmegállóhoz. Miután teljes volt a csapat, közösen megvacsoráztunk a különleges házi kínai-húslevesből és a sült csirkéből. Vacsora után még kártyáztunk, majd este 11 órakor takarodót fújt a generátor mindenkinek. Igazán nosztalgikus volt ez a klasszikus, kályhás, aggregátoros, melegítőbojleres, pottyantós wc-s túristaház ami már nem sok van az országban. Másnap friss hóesésre ébredtünk, reggeli után indultunk le Mátraverebélyre. Ahogy kezdetben nagy hó volt, lefelé haladva egyre fogyott alattunk a fehér takaró. Mire leértünk a faluba, addigra már csak nyomokban lehetett látni belőle bármit is. Megpihentünk, majd ellátogattunk a Szentkúthoz, amely mára már nemzeti kegyhellyé nőtte ki magát. Felkapaszkodtunk a hajdani barátlakásokhoz is, ahonnan szép kilátás nyílt a szemközti hegyekre. A szentkúti étteremben az “Úr és mi” rendeltünk egy meleg italt, majd indultunk Sámsonházára a szállásunkra. A házigazda a szívélyes fogadtatáson felül ajándék pezsgővel, és egy kis irodalmi esttel várt minket, amit ezúton is köszönünk neki. A reggeli óhajtásunkat ezen a napon teljesítették az égiek, ugyanis az illatos húsleveshez disznótorost kaptunk vacsorára. Este még szintén játszottunk és sokáig fent maradtunk, hogy a táncos lábú társainkat még lefekvés előtt megvárjuk. Még éjjel Áginak köszönhetően betortáztunk. Harmadik napon indulás után, miután két falut elhagytunk, kezdtünk felfelé kaptatni. Ahogy emelkedtünk vissza a magassági szinteken, ismét vastagodott a hóréteg a talpunk alatt. Talán a legnehezebb napunk volt ez, mert sokat kellett felfelé menni és hosszan, nyújtottan amolyan “kicsit le-sokat fel” módon emelkedtünk. Nagyon vártuk a Tepke-hegyi kilátót amit csak az út végefelé érintettünk és voltak olyan szakaszok, ahol előttünk egy embert kivéve szűz hóban kellett utat törni magunknak. Aztán végre megérkeztünk a kilátóhoz, felmásztunk, szétnéztünk, mert ezen a napon legalább gyönyörű tiszta idő és szikrázó napsütés volt a nehézségekért a jutalmunk. A kilátóból már csak egy órányira újra 30 cm hóban gyalogoltunk lefelé, de az utolsó 500 m-en egy traktor lehetetlenné tette az úton való haladást, ezért kerültünk, estünk a sárban, pocsolyában. Aztán megpillantottuk a Bableves Csárda fényeit…

Köszönjük, hogy velünk tartottatok!

Létszám: 7 fő

Összes megtett táv: 50 km

DSC07013

2017.12.02 Évzáró túra: Óbuda-Hűvösvölgy

Szikrázó napsütés,

tiszta, hasító levegő,

kék ég, gyönyörű táj,

csillógó, kemény, ropogós hó,

jó társaság.

Minden egyben volt ehhez a szép “első havas” téli túrához!

Kár lett volna kihagyni! Köszönjük, hogy velünk tartottatok!

 

Létszám: 6+2 fő

Megtett táv: 11 km

DSC06875

 

2017.11.05 Ország középpontja és nyársverseny

Kellemes, napsütéses őszi napon látogattunk el Pusztavacsra, hogy megtekinthessük a település látnivalóit és az ország középpontját. A polgármesteri hivatal elől indulva, a kerek parkban a szépen felújított Szent Ágoston templomot pillantottuk meg (sajnos zárva volt, ezért csak kívülről nézhettük meg). Ezt követően elsétáltunk a zarándokparkig, ahol az Árpád-kori templomromot és a körülötte elhelyezkedő Aradi-vértanúk emlékére állított  faragott szoborcsoportot jártuk körbe. Innen szépen átsétáltunk az ország földrajzi középpontjához, ahol a jeltorony érdekes épületében tartottunk rövid kis ismertetőt a községről és a helyi tudnivalókról. Egy nagy körben ballagtunk vissza szép kényelmesen a homokos, erdei utakon és szántók szélén Pusztavacsra. A nyársköltemények versenyét a tölgyesek ölében lévő tisztáson, az erdei pihenőparkban tartottuk, ahol 9 verseny-nyárs készült. Vicces, csinos és nagyon látványos, ínycsiklandó falatok készültek. Az értékelést mindenki szavazata alapján végeztük, amelynek eredménye: I. hely: Székely Sándor, II. hely: Hirsch Mária, III. hely: Horváth Timi, IV. hely: Makay Emese.

Köszönjük, hogy velünk tartottatok!

Létszám: 14 fő

Megtett táv: 5,5 km

csopikép

 

2017.10.21-23 OKT Nógrád-Becske

Egész évben szerencsénk volt az idővel, így most “megkaptuk” a magunkét. Ködös, párás, esős hétvégét fogtunk ki ezekre a napokra, amikor az OKT 18-as számú útvonalát terveztük be csapatunknak. Kárpótlásul viszont az őszi erdő csodálatos, néha már giccses színeit pompáztatta. Szombaton Nógrádra érkezve első utunk a várba vezetett, amely a fehér ködpárába burkolózva nem sokat engedett látni a környékből. A várat elhagyva nosztalgikus érzések törtek fel bennünk még a településen belül, ugyanis egy tekerős-leengedős, piros-fehér vasúti sorompó ereszkedett elénk, s ahogy átnéztünk a túloldalra egy okkersárga trabantot pillantottunk meg mögötte. Bizony kevés helyen látható már ilyen! Nógrád szélén egy pálinkafőzdébe botlottunk, ezért ha már ott voltunk bekukkantottunk, ahol a kedves házigazda adott nekünk kóstolót. Megkaptuk a lendületet, így egészen az új Lokó-pihenőig, az Irma-forrásig, majd Katalinpusztáig meneteltünk. A szállás elfoglalása után felsétáltunk a Naszály oldalába, hogy meglátogassuk Rockenbauer Pál kopjafáját és emlékhelyét. Visszafelé tettünk egy kis kitérőt a tanösvényen, majd az erdei étteremben fogyasztottuk el vacsoránkat. Este összeültünk egy kis kártyázásra, majd pihenni tértünk. A másnapunk is ködös, párás volt, néha még pár csepp eső is esett. Átmentünk az erdei függőhídon, a helyi tanösvény érdekes szakaszain, majd délutánra megérkeztünk Alsópeténybe. Az eredeti terv szerint két falusi vendégházban aludtunk volna, de “sajnos” a szállásadó átcsoportosított minket a Prónay-kastélyba, így egy 4 csillagos szálláshelyen töltöttük második éjszakánkat. A Hármaskönyv fogadóban elfogyasztottuk nem kis adag vacsoráinkat, amiből még másnapra is maradt. Második este is – a csodaszép étkezőben – összegyűltünk egy kis zsugázásra. A hétfői ünnepnap igazi túraromboló, esős, nedves, áztató időt hozott. Ennek ellenére megcsappanva, de elindultunk. Még Alsópetényben megnéztünk a Werbőczy emlékművet és a templomot, majd nekivágtunk a hegynek. A felázott, vizes erdőben nagyon nehezen haladtunk, mert mindig felrakódott a cipőnkre egy nagy kupac sár. Elhaladtunk a Kékesi vadászház melett, ami lezárása ellenére is remek szállás lehet, mert a fedett teraszon egy nagy kétszemélyes szivacs van elhelyezve. Romhány előtt felmásztunk az újonann átadott Prónay-kilátóba (nagyon szép volt, olyan jó lenne, ha megőriznék az emberek ilyennek), ahonnan ismét nem láttunk semmit, csak a nagy tejfehér tájat. Sajnos Becskén a sztúpát már nem sikerült megnézni, mert az időnkbe nem fért bele. Legközelebb pont ezért lesz miért visszajönni!

Köszönjük, hogy velünk tartottatok!

Létszám: 11 fő

Össz.megtett táv: 55 km

DSC06087