Élmények – képek

Ezen az oldalon az egyes kirándulásainkról olvashatsz beszámolókat. A címekre kattintva további fényképeket nézhetsz meg! Ha van kedved, akkor oszd meg velünk Te is az élményeidet!

2018.09.14-16 Horvátország/ Plitvicei tavak

Fantasztikus három napot tölthetett együtt az a csapat, aki velünk tartott Horvátországba. A hosszú hétvégét igyekeztünk tartalmasan kitölteni. Pénteken reggel indultunk Budapestről, majd 5 órányi autózás után hamar leértünk Slunj (Szluin) városába, ahol első körben elfoglaltuk szállásunkat a Park Panzióban. Rövid kipakolás után a városka Rastoke nevű óvárosi részébe sétáltunk, ahol megcsodáltuk a több száz éves házakat és vízimalmokat. A hegyoldal adottságai miatt mindenütt vízesések (kisebbek, nagyobbak), tavacskák keresztezték az utat. A mini városrész olyan volt, akár egy meseország. Az egyik vén malom előtt még egy nagyon öreg, csupa ránc nénike is ült a padon és kötögetett. A hangulatos és romantikus városnézés után a Korana folyó partján strandoltunk és fürödtünk egyet a kristálytiszta hideg vízben is. Vacsoránkat a Niksichez tartozó Pino Étteremben fogyasztottuk el, ahol a három fogásos menüt nagyon vártuk, mert igen éhesek voltunk. Este a panziónk társalgójában szórakoztattuk magunkat különböző játékokkal. Másnap korai kelést és reggelit terveztünk, mert hamar oda akartunk érni a Plitvicei Nemzeti Parkba. Várakozáson felüli volt a belépésünk, nem kellett igazán nagy sort állni, hamar bejutottunk. Szépen megterveztük, hogy milyen útvonalon szeretnénk haladni, de természetesen másként jött ki a lépés, de amit szerettünk volna, azt bejártuk. Ami egy napba beleszorítható itt, azt megpróbáltuk végignézni. Az élmény és a látottak azt hiszem mindenkiben mély nyomot hagytak. Azok a fantasztikus színek, vízesések, fapallós utacskák, barlangok, az illatok és maga az egész miliő lenyűgöző volt. Egész napunkat a tavak körül töltöttük, majd vacsorára ismét mentünk a Pino Étterembe. Ekkor is nagyon éhesek voltunk, mert szinte enni is elfelejtettünk a nagy ámuldozásban és sok mászkálásban. Este megint játszottunk. Vasárnap lazábbra vettük az indulást, frakcionáltan értünk Senj (Zengg) városkába, ahol néhányan meglátogattuk a Nehaj erődöt, innen megcsodáltuk a tengert és a környéket is. Mások rögtön a tengerpartot választották, ide később csatlakoztak az erőd látogatók is. A délutánból még pár órányi fürdésre volt időnk, aztán búcsút kellett inteni a tengerpartnak, a halaknak és a melegen simogató napsütésnek. Este 10 órára érkeztünk vissza Budapestre. Köszönjük, hogy velünk tartottatok!

Létszám: 24 fő

További képek hamarosan!

2018.09.02 Kenutúra Ráckevén

A bátor kenusokat napsütéses jó idővel áldották meg az égiek, hiszen előtte és utána való este is nagy széllökéssel járó esőzések kísérték a középső országrészt. A tucatnyira “fogyott” csapatunk Ráckevén a strand előtt találkozott, majd elkocsiztunk a kenukölcsönző telephelyéig. 4 hajóval szálltunk vízre, és egy olyan szépséges Dunát ismerhettünk meg ezen a vidéken, amit a hétköznapi ember – vagy aki nem ide valósi – nem is ismerhet. Kellemes, lágy folyású, könnyen evezhető, kultúrált partszakaszokkal bővelkedő, romantikus “lagúnával” megáldott a Ráckevei Duna-ág. Evezésünk során kétszer kikötöttünk a strandon, ahol meg is mártóztunk a frissítő vízben. A helyiek által csak “lagúnának” hívott kis ágon fantasztikus békalencsés, kis fahidakkal tűzdelt, tavirózsás élményünk volt: a békalencsék apró surrogó hangot hallattak, a kacsák, récék és hattyúk nyugalommal nyugtázták ottlétünket. Nem zavarta őket, hogy 1 méterre tőlük haladnak el hajóink. Aprótól nagyobb nyaralókig minden megtalálható volt, kis feljárókkal a lagúnából. A saját beszélgetésünkön kívül hihetetlen csend uralta a tájat, amit néha egy-egy madárhang vagy csobbanás tört csak meg. Miután kiértünk eme mesés birodalomból, visszakanyarodtunk a strandra, ahol veterán oldalkocsis motoros találkozó volt. Vitettük is magunkat ezekkel a járgányokkal. A strandolás után visszavittük hajóinkat. Ráckevétől kicsit északabbra, Szigetszentmártonon szintén a strandon piknikeztünk.

Köszönjük, hogy velünk tartottatok!

Létszám: 12 fő

2018.07.20-26 OKT/ Káld-Vállus

Ebben az évben a kéktúrát – tavaly Írottkőtől kezdve és Káldig jutva – Káldtól folytattuk. 7 napunkat 3 nap túra, 1 pihenőnap Sümegen, majd megint 3 nap túra felosztásban teljesítettük. Voltak ezalatt érdekes, tiltott/ titkos és szép útjaink, szállásaink, kedves vendéglátóink, jó vacsoráink, izgalmas játékaink… Egy szálláshelyet elhagytunk, mivel a minimál szintet sem ütötte meg a tisztaság és a hely. A 7 napból 5 napon fürdőztünk, egy kicsit wellness-eztünk is, hogy megfáradt tagjaink felfrissülhessenek. A Kemenes-alja síkságairól kijutva, Sümeg után már igazi Balaton-felvidéki hangulatba sétáltunk át: erdei talaj, hegyes-dombos vidék, várak, balatoni panoráma, izgalmas emelkedők. Utolsó napunkon még meg is toldottuk egy állomással kéktúránkat. Köszönjük, hogy velünk tartottatok!

Össz.létszám: 8 fő

Össz.megtett táv: 104,5 km

2018.06.23 Pilisszentkereszt/ Dera-szurdok

A hidegfront hatására érkezett lehűlés jó hőmérsékletet hozott nekünk erre a túrára: kellemes, pulóveres időnk volt. Pilisszentkereszt előtt a szurdok aljában található parkolónál gyülekeztünk. A Dera-patak völgyében indultunk felfelé, majd a falu határában a Klastrom kerthez vezetett utunk. Nem messze a Klastrom-kútnál megpihentünk egy kis (forrásvíz) ivászatra. Próbáltuk a hely szellemét magunkba zárni, ugyanis itt fogant meg nagy természetjáró elődeink – Téry Ödön, Thirring Gusztáv és báró Eötvös Lóránd – gondolataiban a szervezett természetjárás eszméje, majd ezek után alakultak sorra a természetjáró egyesületek a környéken majd az egész országban. Miután tovább mentünk, az édes, érett madárcseresznyéből csemegéztünk. Elsétáltunk az Orosdy-kastélynál, ami most zarándokszállásként működik. Utunk során, hála a napokban hullott sok esőnek megtelt a gombás kosarunk is. A Som-hegyi kulcsosházhoz érve kényelmesen piknikeztünk, majd a szurdokon keresztül visszasétáltunk autóinkhoz.

Köszönjük, hogy velünk tartottatok!

Létszám: 8 fő

Megtett táv: 10 km

2018.05.12-13 Hétvége a Mátrában

Ezt a hétvégénket a Mátrában töltöttük. Szombaton az Országos Kéktúra útvonalon a Mátraházától Sirokig tartó szakasznak vágtunk neki. Reggel az autóbusz pályaudvarról indultunk a Kékes csúcs felé, majd 45 perc alatt felkaptattunk az ország legmagasabb pontjára. Csoportkép, pecsételés, kilátózás, majd indultunk tovább. A túraútvonal Kékestől egyben a Mátra-bérc túra útvonala is, ezért gyönyörű kilátópontokon, sasbérceken és tetőkön keresztül vezetett minket a kék jelzés. Fel és le, fel és sokat le, térdeket, zoknikat nem kímélve, de megérte a sok verejtékezés a hegy szépségeiért. Éjszakánkat Galyatetőn, a BKV pihenőházban töltöttük, ahol ismét új társasjátékot próbálhattunk ki Ágiék jóvoltából. Vasárnap Mátraszentistvánról indulva a Vörös-kői kilátóban kezdtünk, majd ismét a Mátra-bérc túrán haladva a Szamár-kőről csodálhattuk meg újra a tájat. A Newton-sziklánál megpihentünk, aztán Ágasvár hegyének tetejéről ismét gyönyörködhettünk a kilátásban és ez így ment egészen a Foton-rétig. A túristaháznál megpihentünk ebédidőben, majd elindutunk lefelé a Csörgő-patak völgyébe. A kristálytiszta vízben sikókat, szalamandra ivadékokat, békát találtunk. A Gyula-barlangnál viszont két elhullott állat tetmét pillantottuk meg, így a barlangot nem volt kedvünk jobban felfedezni. Mátraszentistvánra visszaérve közelebbről is megnéztük a sípark pályáit zöldbe öltözve. Mielőtt hazaindultunk, még bepillantottunk a galyatetői templomba és felmásztunk a kilátóba is.

Köszönjük hogy velünk tartottatok!

A hétvégén velünk volt: 11 fő

Összes megtett táv: 30 km

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2018.04.28-30 OKT Vértes/ Várgesztes – Fehérvárcsurgó

Tavaszi 3 napos OKT túránk alkalmával a Vértes hiányzó szakaszát, és annak mentén található látványosságokat próbáltuk bejárni. 3 új túratársat is köszönthettünk köreinkben. Sok kalandunkról meséljenek a képek. Katt. a címre!

Köszönjük, hogy velünk tartottatok!

Létszám: 10 fő

Össz.megtett táv: 52 km