Szenczy Ágnes

2018.11.11 Karancs-csúcs és Boszorkány kő

Novemberhez képest kellemes napos időnk volt ezen a vasárnapi napon, amikor Salgótarjánon túl, nekiindultunk a Karancs hegységnek. Ritkán látogatott környék ez a vidék, ahol ismét megállapítottuk, hogy gyönyörű a Karancs tetőről a kilátás és érdekesek a Medves hegyein csücsülő várak /várromok. Kicsit eltértünk az eredeti útvonalunktól és beiktattunk egy harmadik célpontot is: Somoskő várát, valamint az alatta található vízesésre hasonlító különös bazaltorgonákat.

Létszám: 4 fő

Megtett táv: 10 km

 

 

2018.12.02. Pilisszentlélek/ látogatás Pajkaszegre

Tovább

2018.10.21-23 OKT/ Balaton-felvidék

3 napos hosszú hétvégénk képes beszámolóját a címre kattintva megnézheted.

Köszönjük, hogy velünk tartottatok!

Létszám: 13 fő

2018.11.11. Karancs-Medves/ Karancs csúcs és Boszorkány-kő

Tovább

2018.10.13 Vértes – ahogy még nem láttad

Igazi falusi idill fogadott minket Csákberényben a bolt előtt lerakott hordón hátát domborító cicával. Szép, napos, meleg időnk volt ezen a “munkanap ledolgozós” szombaton, amikor elindultunk a Vértes szépségeit felfedezni. Elsőként a falu református templomába mentünk, ahol a lelkész tartott egy kis helytörténeti ismertetőt. A templom kertjében két hatalmas almafa nőtt, rengeteg jóízű almával, amit meg is kóstoltunk. A faluból kiérve az Ugró-völgyön majd a Szappanos-völgyön keresztül követtük a zöld + jelzést. Elértünk a Vértes déli pereméhez és a Kopasz-hegyen tartottuk nagy sütögetős piknikünket, ahol a jóízű falatok mellé kissé párás, de látványos panorámában gyönyörködhettünk. A szikrázó napsütésben leheveredtünk és még napoztunk is. A vöröslő cserszömörce és a fehér dolomit sziklák hozták azt a sokszínűséget amit reméltünk. Visszafelé vezető utunkon megálltunk a Piroska emlékoszlopnál. Később furcsa, alma méretű, citrom-dióillatú terméseket találtunk, ami mindannyiunk számára ismeretlen volt (utánanéztem: ez a nálunk ritkának számító Fekete Dió). Köszönjük, hogy velünk tartottatok!

Létszám: 9 fő

Megtett táv: 13 km

 

2018.09.14-16 Horvátország/ Plitvicei tavak

Fantasztikus három napot tölthetett együtt az a csapat, aki velünk tartott Horvátországba. A hosszú hétvégét igyekeztünk tartalmasan kitölteni. Pénteken reggel indultunk Budapestről, majd 5 órányi autózás után hamar leértünk Slunj (Szluin) városába, ahol első körben elfoglaltuk szállásunkat a Park Panzióban. Rövid kipakolás után a városka Rastoke nevű óvárosi részébe sétáltunk, ahol megcsodáltuk a több száz éves házakat és vízimalmokat. A hegyoldal adottságai miatt mindenütt vízesések (kisebbek, nagyobbak), tavacskák keresztezték az utat. A mini városrész olyan volt, akár egy meseország. Az egyik vén malom előtt még egy nagyon öreg, csupa ránc nénike is ült a padon és kötögetett. A hangulatos és romantikus városnézés után a Korana folyó partján strandoltunk és fürödtünk egyet a kristálytiszta hideg vízben is. Vacsoránkat a Niksichez tartozó Pino Étteremben fogyasztottuk el, ahol a három fogásos menüt nagyon vártuk, mert igen éhesek voltunk. Este a panziónk társalgójában szórakoztattuk magunkat különböző játékokkal. Másnap korai kelést és reggelit terveztünk, mert hamar oda akartunk érni a Plitvicei Nemzeti Parkba. Várakozáson felüli volt a belépésünk, nem kellett igazán nagy sort állni, hamar bejutottunk. Szépen megterveztük, hogy milyen útvonalon szeretnénk haladni, de természetesen másként jött ki a lépés, de amit szerettünk volna, azt bejártuk. Ami egy napba beleszorítható itt, azt megpróbáltuk végignézni. Az élmény és a látottak azt hiszem mindenkiben mély nyomot hagytak. Azok a fantasztikus színek, vízesések, fapallós utacskák, barlangok, az illatok és maga az egész miliő lenyűgöző volt. Egész napunkat a tavak körül töltöttük, majd vacsorára ismét mentünk a Pino Étterembe. Ekkor is nagyon éhesek voltunk, mert szinte enni is elfelejtettünk a nagy ámuldozásban és sok mászkálásban. Este megint játszottunk. Vasárnap lazábbra vettük az indulást, frakcionáltan értünk Senj (Zengg) városkába, ahol néhányan meglátogattuk a Nehaj erődöt, innen megcsodáltuk a tengert és a környéket is. Mások rögtön a tengerpartot választották, ide később csatlakoztak az erőd látogatók is. A délutánból még pár órányi fürdésre volt időnk, aztán búcsút kellett inteni a tengerpartnak, a halaknak és a melegen simogató napsütésnek. Este 10 órára érkeztünk vissza Budapestre. Köszönjük, hogy velünk tartottatok!

Létszám: 24 fő

További képek a címre kattintva, a bejegyzés alatt láthatók!