A hűvös, szeszélyes április eleji időjárás sem tartotta vissza kis csapatunkat, hogy ilyen messze Budapesttől megkockáztassuk a túra napjának sikerességét. Nagy szerencsénk is volt, mert ugyan hűvösben indultunk, de volt napsütés és az eső szerencsére csak a visszaérkezésünk végén kapott el minket. A lillafüredi Palotaszálló függőkertjén keresztül indult útunk, megnéztük Magyarország legnagyobb vízesését, majd az Anna-barlangban bent a mésztufaképződményeket csodálhattuk. A fél órás barlangi túrát követően felkapaszkodtunk a Szeleta-barlangba, ahol Herman Ottó is sikeresen kutakodott az ősemberek után. A barlang feletti esőháztól szép kilátás nyílt a völgyre, a Palotaszállóra. Útközben Megismertük a Szeleta-hasadékot és a Szeleta-zsombolyt is. A Zsófia-kilátóhoz egy kis letérőt (elég meredeket) tettünk, majd elfogyasztottuk a szendvicseinket. A kilátó felső szintjéről szintén szemet gyönyörködtető kilátás nyílt ismét a Palotaszállóra, a völgyre és a Hámori-tóra. Az idő olyan gyorsan eltelt, hogy a nagy nézelődést követően vettük észre, hogy a túra egyharmadánál tartunk és már csak alig 2 óra maradt ahhoz, hogy végigjárjuk az útvonalat és megnézzük a Fazola-őskohót, valamint elérjük a kisvonatot is. Szaporán szedtük lábainkat – ez nagyon jól sikerült, így még 20 percünk maradt az őskohó körbejárására, és a kisvasutat is elértük. Az őskohó előtti szakaszon pedig kivillantak az út mentén a pisztrángos tavak. Ahogy véget ért a kisvasutazásunk, meg is kóstoltuk ez egyik helyi vendéglőben ezt a kiváló halat. Ahogy végeztünk mindenfajta tervünkkel, elkezdett esni az eső. Egyedül a Szent István cseppkőbarlang maradt ki, de majd legközelebb bepótoljuk. Köszönjük, hogy velünk tartottatok!

Létszám: 7 fő

Megtett táv: 9,5 km

R. Zoli túratársunk rövid kisfilmje a kirándulásunkról itt megtekinthető: https://www.youtube.com/watch?v=Kmp3iHu5wm8

Köszönjük Zolinak a kis összefoglalót 🙂