A két naposra tervezett cserháti hétvégénkből egynapos túra lett, de így is tartalmas és izgalmas napot tudhattunk maguk mögött… Bujákról indulva felmentünk a Kálvária-hegyre, ahonnan ezen a napon először gyönyörködhettünk a tájban – a repce mezők gyönyörű sárgán virítottak és mostanra lett szép élénk zöld és virágos az erdő. A kálváriától továbbindulva egy kis kalandos útra vezető, erdőn átvágó szakaszon haladtunk, majd elértünk az Egidus forráshoz, ahol kicsit megpihentünk. Az útvonalak jelzései némi kívánnivalót hagytak maguk után, de akár hányszor letértünk az útról, szerencsére valahogy mindig ott lyukadtunk ki, ahol kellett. A forrás után, de még a sasbérci kilátó előtti mezőről és fentről a kilátóból is újra legeltethettük szemünket a csodás domboldalakon. Látható volt Szanda-vára is nyugat felé tekintve. Kényelmes pikniket tartottunk a Sasbérci csúcson sütögetéssel. A korábban vadászházként funkcionáló kilátó szépen fel lett újítva, benne mini kiállítás. Környéke rendezett, kellemes. Miután kipihentük az idáig tartó fáradalmainkat, ismét nekiindultunk és elértünk egy hatalmas mezőre, ahol ragyogóan sütött a nap, langy szellő fújdogált és arra csábított minket, hogy lefeküdjünk az illatos, szép zöld fűbe – engedtünk a csábításnak és kifeküdtünk, hogy élvezzük a kellemes időt. Nehéz volt innen felkelni és elindulni, de még várt minket a patakpart, a kőfejtő és a Bujáki vár. A várba vezető út még az utolsó emelkedőt jelentette aznap, de megérte felcaplatni. A vár valaha hatalmas lehetett, 300 ház tartozott ide, és nekünk is eltartott egy ideig amíg körbejártunk a romok között. A megmaradt sziklafalakról ismét szétnéztünk, visszatekinthettünk a sasbérci kilátóra is. Ezután már hamar leértünk a kiinduló pontra, ahol autóinkat hagytuk. Nagyon jó tempóban és lendületesen ment mindenki, nagyon jól haladtunk – így fért bele a hosszabbra sikerült piknik is -, mindent időben meg tudtunk nézni, és terv szerint vissza is értünk Bujákra. Köszönjük, hogy ismét velünk tartottatok!

Létszám: 12 fő

Megtett táv: 16,3 km