Havi arhívum: április 2015

15.04.11 Rám-szakadék – Dobogókő – Vadálló-kövek

3 bátor ember vágott neki ezen a szép, napsütéses, és igazán kellemes tavaszi napon a kihívásokkal teli útvonalnak. A Rám-szakadékban rajtunk kívül szinte senki nem volt, így igazán élvezni lehetett a természet közelségét és a szakadék nyújtotta szépségeket. Egyszer találkoztunk csak 2 fővel, akik velünk szemben jöttek. A szakadékban megnéztük annak a fiatal tűzoltónak is a sírhelyét, aki nemrégen vesztette élet egy mentőakció során. Mivel a táv hosszú volt, inkább több rövid szünetet tartottunk egy-egy korty vízre vagy szusszanásra, így értünk fel Dobogókőre. A hegy alatt már érezni lehetett az odvas keltikék csodálatos illatát, a hegytetőn, a túristaháznál pedig a bográcsban készülő ételekét. Nem is tudtunk ellenállni a hagyma, a gulyás és a pörkölt csábításának, ezért délben itt meg is ebédeltünk és csúcs-csokiztunk. Ebéd közben megnézhettük azt a pár fiatalt – akik ugyan meg nem élhették -, de visszaidézték számunkra a “Trabantos” korszakot.

A Rám-szakadékban kevésbé, de Dobogókőn és környékén is tapasztaltuk a tavaly decemberi jég pusztítását, amit láthatólag nagy erőkkel igyekszik rendezni az erdészet. Dobogókőről lefelé haladva értünk el a Király-kúti kunyhóhoz, ami egy kifejezetten rendezett, padokkal, asztalokkal kialakított mezőn lévő pihenőhely volt. Mivel M.Ági táskájában lapult egy kis káposztástészta az edénykével és szalonnával, úgy döntöttünk (a bográcsos ebéd után) itt is piknikezünk, hiszen ez erre lett szánva, és a környezet is marasztaló, minden feltétel adott volt egy újabb falatozásra. Tűzrakás, melegítés, evés, rövid ejtőzés és ismét indultunk következő célpontunkhoz, a Prédikálószékhez.

Útközben a kiürült vizes flaskáinkat a Király-kútnál – igen hosszú idő alatt – félig feltöltöttük. Ezt követően megint sokat haladtunk felfelé, hogy végül ismét az odvas keltikék varázslatos világába kerüljünk és onnan pillanthassunk le a Dunakanyarra a Prédikálószékről. Itt is rövid csúcs-csoki (a maradék), majd indultunk a Vadálló kövekhez. A lejtős hegyoldalban kissé érdekesen haladtunk a porzó úton, fától-fáig. A Vadálló-kövek egész más arcát mutatta lefelé menet a nyugodni készülő napsütésben. Miután ki-ki a maga választotta köves vagy földes úton leért a “nehéz szakaszon”, kiderült, hogy egy telefon esés közben elveszett. Szerencsére megtaláltuk. Viszont olyan villámgyorsan kapkodtuk vissza a telefonért lábainkat, hogy csak csodálkoztunk, milyen teljesítményekre vagyunk képesek még nap végén is. Miután újra lejöttünk a “nehéz” szakaszon, már gyerekjáték volt visszasétálni Dömösre a hajóállomásra.

Létszám: 3 fő

Megtett táv: 20 km

DSCN0473

15.06.06 Mátra – Kékestető és Pisztrángos-tó

Tovább

2015. április
h k s c p s v
« már   máj »
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930  

Kérés a regisztrációhoz

Mivel az oldalt több alkalommal feltörték, ezért kérjük azokat, akik újonnan regisztrálnak, hogy felhasználónévként magyarul jól értelmezhető nevet használjanak! Köszönjük!

Online lista

8 látogató van online
1 vendég, 7 bots, 0 felhasználó